Jelenség: levegőbuborékok a köröm közepén
A polimerizálódás (kötés) során minden anyag veszít a térfogatából. A túl nedvesen használt por/folyadék anyagok megszilárdulása erős térfogatvesztéssel jár. Egy általánosítható szabály alapján minél íveltebb és/vagy „szélesebb” a körömlemez, annál nagyobb erő hat a körömcsúcsra. Ebből kifolyólag a köröm közepén kialakuló levegőbuborék sokkal gyakoribb az erősen ívelt, vagy széles körömlemez esetében – de csak akkor, ha túl nedves anyagot használunk rajtuk. A köröm közepén látható levegősödés az egyik biztos jele annak, hogy túl nedves anyaggal dolgoztunk.
A probléma megoldása egyszerű. Először is, készíts közepesen nedves állagú anyagot. Kerüld a túl híg anyag használatát! Ha a köröm közepén az anyag fellevegősödik, használj kissé szárazabb keverési aránnyal elkészített gombócot, hogy elkerüld a probléma kiújulását. Ez az egyetlen és legjobb megoldás a középső területen való levegősödés megelőzésére.
A törések kiindulhatnak az anyag szerkezetében megbújó apró buborékokból is. A polimer-láncok közé ékelődött pici légbuborékok úgy is felfoghatók, mint a későbbi repedések táptalaja. Gyengítik a köröm szerkezetét és a legkisebb ütés hatására töréseket okozhatnak. A probléma elkerülhető a megfelelő keverési arány elkészítésével. Minél nedvesebb gombóccal dolgozol, a kötés alatt végbemenő térfogatveszteség annál nagyobb lesz (0,7-1,8% között). A térfogatcsökkenés közben az anyag összezsugorodik, a légbuborékokat még nagyobbá, láthatóbbá téve. A nagyobb buborékok nagyobb problémát jelentenek. Amennyiben a szilárdulást követően ilyen apró légzsákokat látsz a körmök belsejében, biztos lehetsz benne, hogy a térfogatcsökkenés túlságosan nagy százalékban ment végbe, tehát az anyag, amivel dolgoztál túl nedves volt.
Levegő szorult az ecset szőrei közé
Minden használat előtt teljesen nedvesítsd be az ecsetedet. Mártsd bele az ecsetet egy kis tálkába öntött liquid-be, nyomd a szőröket az edény aljára és forgasd meg az ecsetet. Minden egyes szőrszál legyen bőségesen átitatva a folyadékkal.
A keverési arány és a buborékok
Ha mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a megszilárdult por/folyadék körmöket, könnyen megláthatjuk a nem megfelelő keverési arány miatt bekövetkezett szerkezeti problémákat. A túl nedves anyag szerkezetében, kötés után nagy hézagok alakulnak ki az összekapcsolódott részecskék között. A liquid monomer részecskéi töltik ki ezeket a hézagokat. Mivel ezek a területek nincsenek megerősítve a por részecskéivel, a szerkezet sokkal gyengébb.
Jóllehet, a törések kialakulásának számtalan oka van, a helyes keverési arány elengedhetetlen a későbbi problémák lehetőségének leredukálásában.
Megfelelő keverési aránynál sehol sem találunk olyan hézagokat, amik elgyengítenék az anyag szerkezetét. Ha a por és a folyadék aránya egyensúlyba kerül, az eredmény erős, ellenálló körmök lesznek. Természetesen túl száraz anyag keverésére is lehetőség van. Ebben az esetben nem juttatunk be elegendő folyadékot az összes por-részecske átitatásához. A száraz területekből szintén repedések indulhatnak ki, elgyengítve a köröm szerkezetét.
Most már érthető, hogy egy adott pormennyiség liquid nélkül, és fordítva nem működik.
