Versenyezni nemcsak azért hasznos dolog, hogy felmérjük a tudásunkat, vagy hogy hírnévre tegyünk szert a szakmánkban. Egy kis odafigyeléssel könnyedén átültethetjük a mindennapi munkánkba az ott szerzett rutint.
Míg egy megmérettetésen elsősorban esztétikai szempontok vezérlik a zsűrit, addig a vendégeink elvárják, hogy a szépségen kívül tartós, stabil, a mindennapokat könnyedén bíró műkörmöket kapjanak.
A körmök tartósságát befolyásoló tényezőkről, szempontokról már számos cikkben olvashattunk. Most vesézzük ki az esztétikai tartalmat, vagyis hogyan tehetjük hasznossá a versenyen szerzett tapasztalatainkat a vendégeinken végzett munkánk során, és az egyes elvárások hogyan befolyásolják az elkészült körmök tartósságát az esztétikai megítélésen túl.
Forma:
Párhuzam – Mivel általában kocka körmök készítendőek minden vizsgán és versenyen, ebben az esetben fontos a szabadszél oldalainak tökéletes párhuzamossága, mely a körömágy oldalainak pontos meghosszabbításaként kell folytatódnia. Amennyiben ezt nem teljesítjük, az általunk készített körmök „lapátszerűen” kiszélesednek, vagy ellenkező esetben elkeskenyednek. Ovális vagy hegyes végű körmök készítése esetén ügyeljünk arra, hogy a köröm leghosszabb része pontosan középen legyen, és két oldalról a szélső ívek ugyanabban a szögben találkozzanak össze. Ellenkező esetben ferde, alaktalan körmöket kapunk.
Elölnézet (konvex és konkáv ív) – A körmöket tartsuk szemmagasságban, és ellenőrizzük a hajlítást, melynek egyenletesnek és esztétikusnak kell lennie. Nem megfelelő ív eredményezhet túl lapos, vagy majdnem körbe záródó körmöket.
Oldalnézet – C ív és oldalsó szélek.
A C ívnek egyenletesnek és enyhén mandula formájúnak kell lennie, vagyis a körömágyhoz közeli részen vékony, a köröm közepe felé enyhén felfelé ívelt, míg a szabadszél végén szintén vékony. Az oldalsó széleknek (a szabadszél oldalnézetből) tökéletes folytatásban kell végződnie a körömágy oldalsó redője által kiadott vonallal. A szalonmunka során elkövetett hibák: ha a körömágy felöli részen túl vastag a köröm, akkor könnyen fellevegősödhet. Ha a köröm közepén nem megfelelő a megerősítés, az törésekhez vezet. A túl vastagra épített szabadszél kényelmetlen és kellemetlen a viselőjének, azon felül, hogy esztétikailag sem szép látvány. A túl vékony anyagfelhordás minden esetben töréshez, anyagelváláshoz vezet.
Anyagfelhordás:
Az anyag színének mindenhol egyenletesnek kell lennie. A fehér vég nem lehet foltos, a rózsaszín rész nem elmosódott. Buborékok nem láthatóak az elkészült körömben.
Mosolyvonal – A mosolyvonalnak kétoldalról egy-egy tökéletes pontban kell végződnie. Az ívének az előírás szerint megfelelően (szalonmunka során a vendég természetes ívéhez, vagy a kívánságaihoz igazodva), és minden körmön ugyanabban a szögben kell kanyarodnia. Ügyelni kell még a fehér vég és a rózsaszín rész találkozásánál az „árnyékosodás” elkerülésére.
Formázás:
Polírozás – Az elkészült körmöknek tükörsimának és csillogónak kell lenniük. A versenyen általában nem használhatunk olajat, a szalonkörmök esetében azonban ez nemcsak hatékony, de hasznos is a körmök tartóssága szempontjából. A felszínen nem látszódhatnak reszelőnyomok, amit úgy lehet elérni, hogy az erősebb reszelőkkel kezdve egyre gyengébb reszelőkkel, bufferekkel, végül három vagy négy oldalú polírozóval alaposan átdolgozzuk a körmöket a formázási szakasz során.
Lakkozás
Természetesen a lakk nem érhet a bőrhöz, viszont pontosan fednie kell a körmök teljes egészét. Nem hagyhatunk vékony, lakkozatlan sávot a körömágy oldalsó és hátsó bőrredőivel szegélyezett területeken. Ezt ugyan a szalonmunka során sokszor jó, ha megtesszük, mégis törekedjünk arra, hogy a lehető legkisebb rész maradjon fedetlen. Ügyeljünk rá, hogy a szabadszél „vastagságát” is belakkozzunk (azt a részt, amit szemből látunk a körömből).